Amina - G-Portál

Nigériáról

Apa nigériai származású. Kano városában született.

A hausza törzshöz tartozik.

Itt olvashatsz az országról, történelméről, kultúrájáról.

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság egy független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele határt.Délről az Atlanti-óceán részét képző Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány és a parlament Lagosban székelt.

Történelem

Az ország mai területén már időszámításunk kezdetén is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek. A hausza államok a 8. században alakultak ki. Jorubaföld, Benin, Bornu feudális szultánságai a 14.századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek. Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart), a terület a 15. században elsőként aportugálok, majd a 19. századbanaz angol rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált. 1811-ben a fulbe törzsek leigázták a jorubákat és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált. Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben ben pedig gyarmat lett. Nigéria 1960-ban ban nyerte el függetlenségét.

Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozó, leginkább hausza népességű északi és a keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli rész között oszlik meg. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, ennek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az ibok és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.

Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.

Nigéria fővárosa ma egy kisváros, Abuja. A korábbi főváros ezzel szemben Lagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika legnépesebb városa is, lakóinak száma 2005 -ben 13 millió volt. Az előrejelzések szerint 2015-re a világ 3. legnépesebb városa lesz 24 millió lakossal.

Nigériában a lakosság fele muzulmán, 40%-a keresztény, 10%-a törzsi vallású.

Az országban sokan beszélik a jorubát, a hauszát és az igbo nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van. A hivatalos nyelv az angol.

A legnagyobb népcsoport az országban a hausza és a fulbe (29%). A lakosság 21%-a joruba, 18%-a ibo. Az országban több mint 100 kisebb népcsoport él.

Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdaségi művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság.

GAZDASÁG

Nigéria ipara a kőolajra épült ki. Fő kikötője Pourt Harcourt , amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja. A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, vandániumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz , hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.

Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést.

Itt található a Kainji (ejtsd: Kaindzsi) vízesés, mely akkora energiát termel ki, hogy a hatalmas országot teljesen ellátja árammal.

A hivatalos pénznem a Naira. 20 000 ft kb 1300 naira